Kapcsolás a DK székházából....
Nem képtelenség, azaz némi mémfelhozatal
Kapcsolás a DK székházából....
Nem képtelenség, azaz némi mémfelhozatal
Művészkéim! Nincs itt semmi riadalom, mű vész csupán az, amit ti sorra-rendre vizionáltok.
Pedig nektek aztán sokkal inkább fenékig tejfel mifelénk az élet, mégis mindig pont a ti zokogásotok hallik az égig élhetetlen ország, körülmények, az érvényesülési lehetőség hiánya miatt! Megmosolyogtató.
A telhetetlenek...
Használt párti parti kellékek áron alul sürgősen eladók, vagy partidrogokra cserélhetők.
Jelige: Juhász, a nemzet fütyije
Pesti srácok videója
"Adj visszajelzést Orbánnak!"
Ilyesmi jelszavakat skandálva uszította a mögötte álló, füttyögő tömeget a nyálát kéjesen csorgató, vigyorgó hiéna.
Vona Gábor nemrégiben az Országgyűlésben eszközölt, ügyetlen szófordulata miatt komplett össztüzet irányított a miniszterelnökre. A dülledt szemű, szüntelenül mészároslőrincező, jobbikos primadonna szerint Orbán Viktor előszeretettel bújik Tarlós István szoknyája mögé. A képzavar formájában érkező magas labdát a miniszterelnök sokak szerint minősíthetetlen módon ütötte le.
Minekutána Juhász Péter nem tudta megvalósítani élete álmát, a könnyű drogok legalizálását, a fűről a fütyülősre váltott. Azóta rendületlenül fütyül, ha kell, ha nem... Most éppen a Magyar Nemzeti Múzeum előtt tartandó ünnepséget kívánja szétrollkodni.
Kedves Ildikó stop
Arany Medve-díjadról örömmel értesültem a híradásokból, amelyhez meleg szívvel gratulálok stop.
Testről és lélekről címet viselő filmedet szerettem volna megnézni stop.
Az Orbán-rezsim sárba tiporja a sajtószabadságot. A kormányközeli médiumok agresszív módon terjeszkednek, és felzabálják a véleménynyilvánítási jog maradékát is. Ellenzéki politikusoknak és véleményformálóknak ebben az országban megszólalási lehetőség aligha adódik........................Erről szól a fáma......................Ehhez képest teljességgel úgy érzem, lassan már nagyítóval kell keresnem az értékrendemmel kompatibilis, konzervatív, színvonalas jobboldali véleményvezéreket.
Párizs és Los Angeles mellett aligha lettek volna komoly esélyeink a 2024-es olimpia megrendezésére, ennek ellenére mertünk nagyot álmodni. Ekkor jöttek azok, akikben a jövő politikusait illene tisztelnünk, vagy jobb híján meglátnunk...
Eddig legalább annyi megjárt nekünk, hogy mindenfajta tét nélkül bevonulhattunk egy a pénztárcánk kapacitását messzemenőkig túlszárnyaló árszínvonalú ruhabolt próbafülkéjébe, és felpróbálhattuk magunkra a nyugati jólétet és lehetőséget annak tudatában, hogy nekünk erre biza nem futja...
Drága Migránsok! Könnyes szemmel olvastam a felhívást, miszerint a bennetek tomboló férfienergiák megzabolázása céljából szexpartnert keresnek számotokra. Szívem legmélyéből együttérzek veletek, mert biztos csak így utólag esett le nektek is, hogy ezt a duzzadó erőt akár a hazátok és a minden bizonyára a hiányotok következtében vibrátor után esdeklő, otthon maradt asszonyaitok védelme érdekében is kifejthettétek volna. De sebaj! Most itt vagytok, és ezzel a helyzettel kell szembenézni.
A liberált zöldek egy bizonytalan genderű egyede felszólalt az afgán baltás gyilkos védelmében, és milyen jól tette! Tekintsük át dióhéjban, mi lett volna a kellően europiér elbánás a tömeggyilkos számára.
Ha az ifjú élete nem vész kárba, talán lehetősége lett volna a vonaton néhány lányt megerőszakolnia, azonban egyikük sem tett volna feljelentést az őket erőnek-erejével meghágóval szemben. Ellenkezőleg, nagy megtiszteltetésként élték volna meg a közösülés lehetőségét! Sokkal inkább bizakodni kezdtek volna abban, hogy az aktusból szerelemgyerekek születnek majd, akik remélhetőleg az apa remek tulajdonságait örökítik tovább ebbe a liberálisan sokszínű Európába.
Mi, magyarok szőrös szívűek lennénk, mivel ezek a szívós, edzett, fiatal férfiak nem kellenek nekünk? Mivel úgy véljük, hogy ezt az elszánt szívósságot talán a saját szülőföldjük rendjének visszaállítására illenék fordítaniuk?
Ők meg joggal mondhatnák, hogy velük az a baj, ha nincs rajtuk sapka, meg az is, ha van? Nahát! Most látom csak, milyen szép, piros egyensapkában kempingezgetnek a srácok a határon!
Kedves Vera!
Fogadd szívből jövő gratulációmat, amiért 120-ról 92 kilóra tudtad csökkenteni a testsúlyodat.
Az ezzel járó nagy testi és lelki megkönnyebbülés iránt érzett örömöd közepette bocsásd meg, ha soraimmal ünneprontó leszek. Sejtem, hogy fogadatlan prókátori felbuzdulásomból nehezen fogod kiolvasni a lényegében neked jót akaró szándékot, de sebaj.
A WMN-nek adott interjúdban hangot adtál annak, hogy te biza már kurva erős vagy, akkor meg mit neked össze-vissza ugató kommentelő és blogger, ugye?
A Szulejmán (Muhteşem Yüzyıl, vagyis Csodálatos század) történelmi ihletésű sorozat, amely már évek óta negédes törökmázzal vonja be a szappanoperák rajongóinak szívét. Hímivarú szereplői az epizódok által sugallt kép alapján a háremek virtuózai, a becsület és a jellem bajnokai. A forgatókönyvíróknak hála a történelemimmunis, naiv tévénéző okkal gondolhatná, hogy Allah két kézzel szórja a török gentlemanusokat.
Erdoğan, a jelenlegi, török főmufti vagy nem nézi a Szulejmánt, vagy hiányzott annál a résznél, amikor a góré az általa vezetett csapatok előtt valahogy emígyen kurjantja el magát:
-Gyertek Skacok, hadjáratra indulunk! Hitetek legyen erős, kardotok éles, Allah nevében sok hitetlent bökjetek meg a facebookon!
Aztán a csapatának élére állva megadja a gyaurok koordinátáit.
Mondom élére állva............Nem úgy, mint ez az Erdoğan nevezetű gyáva nyúl, aki a regnálását megszüntetni kívánó puccs idején magánrepülőgépén körözött a légtérben, mint gólyafos a levegőben. Szerencsére annyira még nem szédült el, és arra még futotta az erejéből és a lélekjelenlétéből, hogy a farmeres, pólós köznép apraja-nagyját a tankok elé vezényelje.
- Tyutyuuuuuuuuuu! Tutyukaaaa!
-Tyutyu gyereeeee! Naaaaa, gyere ideeeee!
A szomszédos család apraja-nagyja már vagy fél órája szólongatja a rácsos lakhelyéről önmagának önkéntes eltávot kiutaló madárkát. Az utcán felsorakozva reménykednek abban, hogy Tyutyuka jobb belátásra tér. A kalitkát hol csábítóan lóbálják, hol a kerítés lábazatára helyezik.
- Tyutttyyyuuuuu! Gyereeeeeee! Tyutyukáááááám!
A zenei aláfestés sárgarépa-deficites füttyfürütty, amely a papagájt a legkevésbé sem hatja meg. A família szószólója a nagyi, aki helyből, nekifutás nélkül gügyögési világrekordot dönt. Ha a hangszínét kellene jellemeznem, olyan vejökölbeszorító tónusú. Szilárd meggyőződésem, hogy a két szótagú madárnév egyéb módon nem lenne nyomatékosítható, a mama tarsolyában már nem akad aktivizálható hanghordozás.
- Atyám! Az nem lehet! Tudod, hogy soha nem kételkednék benned, de ezt egyszerűen nem hihetem el...
- Fiam! Tudom mit beszélek.
- De Atyám! Feláldoztam magam azért, hogy megmentsem a világot. Megszabadítottam őket a bűneiktől, és azt mondod, meg sem ismernének?
- Menj, és győződj meg róla magad!
..............................
Jobb helyen nem is lehetnék! A mise végeztével szétszéledtek a népek, a plébános éppen a parókia felé tart. Ha valaki úgy ismer, mint a tenyerét, hát akkor ő!
Ne nézzetek olyan furán! Mindenkinek lehet valamilyen perverziója, a különbség csupán abban mutatkozik meg, van aki bevallja, van aki tagadja, az enyém speciel az online tanfolyam. Már a gyermekénem ösztönös bölcsességével áhítottam olyan tudásszerzési módozatot, amelyet, ha nem találok elég célravezetőnek, egy gombnyomással kiiktathatom. Amikor erről fantáziáltam, a legáltalánosabban elterjedt oktatási segédeszközt tanárnak hívták, és minden a gombnyomással egyenértékű hatástalanítása a fiatalkorúak javítóintézetébe vezető utat kövezte volna ki.
Tehát igazán sokat kellett várnom az online tanfolyamok megjelenésére, de megérte. Kéjes elégedettség, jóleső bizsergés hívja fel a figyelmet minden újabb példányára az internet kiismerhetetlenül kusza világában. A legtöbbje csábító, incselkedő, kéreti magát, de kegyeit csak apránként árulja. Jéghideg profizmussal táplálja az érzést, ő az igazi. Huhh, még a gondolatára is borzongok.
Ez a blog csupán annyira hivatott, ha minekután fogom a szőke fejemet, és jól összevisszamegrázom, aztánmajdan valamelyik potenciális nyílása irányába lefelének fordítom, akkor orbitális istentudjami fog belőle csőstől arspoétikusan kiáramlani, ami pedig roppantmód és szalonképtelenül szubjektív meg felületes, ezek után senki ne merjen azért nekem reklamálni, hogy a szólásszabadságom csücsöknyi picinyedrészét a net ezen eldugott zugába magamnak csak úgy idemanifesztálom.
ÉRTVE VAGYOK?